A korábbi időszakban rendkívül népszerű, és – sajnos – számos fogyasztót hátrányosan érintő gyakorlatként volt ismert az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések körében az árubemutatókkal egybekötött termékértékesítések.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a békéltető testületek tevékenységéről szóló szakmai beszámolója és elemzése szerint a fogyasztók a 2020. évben termékbemutatóval kapcsolatos ügyekben egyetlen esetben fordultak a békéltető testületekhez, míg a 2021. évben összesen hat eljárásban került sor ilyen ügy tárgyalására. Az elemzés szerint az ügyletkötések a személyes termékbemutatókról fokozatosan az üzleten kívüli, de internetes kereskedelem felé tolódnak el.

Ezekből megfigyelhető, hogy az üzlethelyiségen kívüli termékértékesítések drasztikusan visszaestek, amely betudható lehet a folyamatosan szigorodó jogi szabályozásnak, a hatóságok hatékony fellépésének, a fogyasztók tudatosságának növekedéséhez, vagy egyszerűen a COVID-19 vírusfertőzésnek, hiszen valljuk meg, a járványhelyzet a legtöbbünk életét átalakította, és a főként az idősebb korosztályt érintő termékbemutatók csoportos jellege „nem tett jót az üzletnek” az egyre fokozódó egészségtudatosság mellett.

A fent említett számok viszont azt is mutatják, hogy a termékbemutatók nem tűntek el, sőt, amint számítani lehet az „élet normalizálódásával”, fokozottabb visszatérésükre kell készülni. És sosem lehet tudni, hogy az ilyen ügyletkötésekre szakosodott vállalkozások milyen újabb praktikákkal fognak előállni, amelyek a változó társadalmi igényekhez igazodva kecsegtető ajánlatnak hangozhatnak. A korábbi években leginkább a 60 éven felüli fogyasztói társadalmat érintő egészségmegőrző, illetve -javító termékek helyett a hangsúly áthelyeződhet például a környezettudatosság felé.

Éppen ezekre tekintettel – apró emlékeztetőként – a termékbemutatók alapvető szabályait nem árt ismét górcső alá venni.

Mi is az a termékbemutató?

A termékbemutató esetén az eladó (vállalkozás) üzlethelyiségén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, azaz olyan fogyasztói szerződésről van szó,

• amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg; vagy
• amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az előző pontban meghatározott körülmények között; vagy
• amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy
• amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja az áruk vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

A fő hangsúly tehát a vállalkozás üzletén, vagyis annak hiányán van. A szerződés megkötésére vagy üzleten kívül kerül sor, vagy ugyan ott történik, de azt követően, hogy a vállalkozás a fogyasztóval személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett az üzlethelyiségétől eltérő helyen.

Az erre szakosodott vállalkozások kiemelt gyakorlata arra irányult, hogy a fogyasztókat megtévesszék a tevékenységük valódi céljával kapcsolatban. Sokszor „egészségnapot” hirdettek, vagy ingyenes egészségfelmérésre invitálták az idősebb fogyasztókat, akik a helyszínen orvosi vizsgálatot imitáló értékelésen vettek részt, melyet követően az éppen az ő esetükben feltárt problémára segítséget nyújtó terméket ajánlottak fel megvásárlásra a részükre, tetemes összegekért. A megtévesztés sok esetben nem ismert határokat, a vállalkozás nevében fellépő személyek fehér ruhában jelentek meg, és orvosi szakszavakat használtak, ezzel is elaltatva a fogyasztók gyanúját.

A vásárlás megtörténtét követően, miután a fogyasztók nyugodtabb körülmények között átgondolhatták a termék tulajdonságait és értékét, vagy adott esetben azt ki is próbálhatták, szembesültek vele, hogy a vásárlástól történő elállási jogukat a vállalkozás visszautasította arra hivatkozással, hogy az értékesítésre az üzletében került sor.

Mert miről is van szó?

Az üzlethelyiségen kívüli szerződéskötés esetén a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg, amelyet áru adásvételére irányuló szerződés esetén

• az árunak,
• több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott árunak,
• több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, míg
• ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától kell számítani.

Amennyiben a vállalkozás a jogszabályban kötelező tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítené (így a fogyasztót megillető elállási jogáról és annak feltételeiről), akkor az elállási határidő további 12 hónappal meghosszabbodik.

Fontos azonban, hogy ez az elállási jog a fogyasztókat csak üzlethelyiségen kívüli szerződéskötés esetén illeti meg! Hogy az értékesítésre üzletben került sor, azt pedig a vállalkozásnak kell bizonyítania, amelyre sok esetben valamilyen jogi eljárás keretében van mód.

Ezekre tekintettel különös jelentősége van annak, hogy árubemutatóra szóló meghívás esetén mindenkor körültekintően járjunk el, a „túl szépnek” ígérkező ajánlatokat különösen fontoljuk meg, azt is számba véve, hogy az adott termékre valóban szükségünk van-e. A sokszor rámenős, ajándékokat, vagy rendkívüli kedvezményeket ígérő vállalkozásnak merjünk nemet mondani, hiszen bármikor elsétálhatunk, az adott termék megvétele nélkül.

Ha mégis „bekövetkezne a baj”, mert adott esetben rosszul mértük fel a helyzetünket vagy a terméket, ne habozzunk élni az elállási jogunkkal, amelynek elutasítása esetén békéltető testület előtt kezdeményezett eljárással, vagy bírósági úton szerezhetünk érvényt igazunknak.

 

Forrás: https://feosz.hu/hirek/2022/12/02/a-termekbemutato-margojara/