• Vásárlás előtt célszerű megtekinteni a http://www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu/ oldalon elérhető adatbázist. Itt azok a webáruházak szerepelnek, melyek külön kormányrendeletben meghatározott ún. súlyos jogsértést követtek el. Súlyos jogsértésnek minősül például az, ha vásárlást megelőzően a vállalkozó nem tájékoztatja a vásárlókat a vállalkozás nevéről, székhelyének címéről, a szállítási határidőről, panaszkezelési módról, az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, a szavatossági jogokról; vagy a vállalkozás akadályozta a vásárlót abban, hogy az elállási jogával éljen. Fontos tudni, hogy a határozatok az adatbázisban 2 éven keresztül érhetőek el és zöld színű figyelmeztető felirat jelzi, ha időközben a vállalkozás eleget tett a határozatban foglaltaknak.
• A megrendelés elküldése előtt célszerű a honlapon közzétett vásárlási feltételeket, illetve a termékleírást elmenteni vagy kinyomtatni. Javasolt lehet továbbá az előre utalás helyett, amennyiben arra lehetőség van, az utánvétellel történő fizetést választani arra az esetre felkészülve, ha mégse érkezne meg a kiválasztott termék. Minden internetes vásárlás előtt érdemes információkat szerezni továbbá a webáruház üzemeltetőjéről, aki köteles a nevét vagy cégnevét, címét, székhelyét, elérhetőségeit is feltüntetni a honlapon. 
• Külön figyelmet kell fordítani a vásárláskor az e-kereskedő által adott kuponokra, utalványokra, hogy valóban érdemi kedvezményt tartalmaznak-e vagy további ingyenes juttatást biztosítanak (pl. ingyenes házhozszállítás).
• Érdemes fokozott elővigyázatossággal eljárni az olyan honlapokról történő rendelés esetén, amelyek feltűnően nagy árengedménnyel csábítanak vásárlásra, miközben nem található információ az eladóról, és közvetlen kapcsolat sincs feltüntetve (pl. csak egy űrlapon lehet kommunikálni, és nincs fizikai címe a vállalkozásnak). 
• Minden internetes vásárlás előtt javasolt információkat szerezni a kiválasztott webáruház üzemeltetőjéről, aki köteles feltüntetni a nevét vagy cégnevét, fizikai címét, székhelyét és elérhetőségeit. Érdemes külön is megnézni a kiválasztott webáruház elérhetőségi adatait. Ez azért fontos, mert a magyar nyelvű honlap, a „.hu” végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem feltétlenül jelentik, hogy hazai kereskedőtől rendelünk.
• Fontoljuk meg azt is, hogy valamivel kedvezőbb árért lemondunk-e az utólagos terméktámogatásról (pl. szerviz, alkatrész), mert az utólag felmerülő igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben hosszadalmasabb és nehézkesebb lehet a fizikai távolság, nyelvi nehézségek, magasabb költségek miatt. Ha később mégis probléma merül fel az online vásárlással, célszerű a honlapon szereplő információkat akár képernyőképként is elmenteni.
• Ha már kiválasztottunk a webáruházat és a terméket, tanácsos figyelmet fordítani a fizetési módokra és a szállítási feltételekre. Az e-kereskedelemre is vonatkozik, hogy a termék árát, vagy a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel (pl. szállítási díjjal) együtt kell feltüntetni. A webáruházak általában többféle fizetési módot biztosítanak a vásárló részére, amelyek közül a legbiztonságosabb az utánvét. Internetes vásárlásokhoz webszámla is igényelhető a számlavezető banktól, amely azért biztonságos, mert a webáruház a főszámlához nem férhet hozzá, és elég olyan összeggel feltölteni a webszámlát, amely az adott vásárláshoz elegendő. Bankkártyával történő előre fizetés esetén visszaterhelésre (chargeback) is van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg.
   

Melyek lehetnek azok a gyanús elemek, amelyek a későbbiekben gondot okozhatnak?

Ha az elérhetőség menüpontban csupán mobiltelefonszámot és ingyenesen létrehozható e-mail címet látunk, akkor indokolt körültekintően eljárni a vásárlás során (pl. egyéb információk keresése a vállalkozásról). 

Körültekintést igényelhet továbbá azon eset is, ha a vállalkozás a fizetési feltételek között csupán előre fizetési lehetőséget biztosít, vagy nem kellő részletességgel tájékoztatja a vásárlókat a szállítás részleteiről. 

A feltűnően kedvező ár is gyanús lehet, hiszen az ajánlat, ami „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen”, vélhetően nem valós és a fogyasztók megkárosítását célozza (pl. hamis termék érkezik, az előfizetés ellenére nem érkezik meg a termék és az eladó is eltűnik).

Mit kell tartalmaznia egy e-kereskedelmi szerződésnek?

Egy webáruházból történő rendelés során e-kereskedelmi szerződés jön létre az online eladó és a termék vagy szolgáltatás megvásárlója, azaz a vevő között. Az Európai Unión belül működő webáruház esetén jogszabályi rendelkezések pontosan meghatározzák a szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező elemeit. 

A szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót különösen:

• a termék/szolgáltatás lényeges tulajdonságairól; 
• a cég nevéről; 
• a vállalkozás székhelyének postai címéről és, ha azzal rendelkezik, a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről; 
• a bruttó vételárról és az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről); 
• a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; 
• az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről;
• a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről;
• a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről;
• a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

Mikor jön létre az e-kereskedelemben kötött szerződés?

Az e-kereskedelmi szerződés a felek között akkor jön létre, amikor az eladó által küldött, rendelést követő visszajelzés tartalmazza a vevő nevét, címét, a rendelés számát, a megrendelt termék díját, az egyéb költségeket és a rendelés minden lényeges adatát. A rendelést követő automatikus üzenettel tehát, amely csak annyit tartalmaz, hogy „Köszönjük a rendelését, annak feldolgozása folyamatban van”, még nem jön létre a szerződés. 

Mi a teendő, ha nem érkezik meg időben a megrendelt termék?

Mindenekelőtt szükséges kiemelni, hogy az év nagyobb ünnepei előtt (karácsony, húsvét) megnövekedett szállítási időre kell számítaniuk a vásárlóknak, így az ajándékbeszerzést célszerű időben elkezdeni.

Első körben a jogvita megoldása céljából a webáruházzal szükséges közvetlenül felvenni a kapcsolatot. 

Amennyiben a webáruház előzetesen rövidebb szállítási időt ígért, mint amennyi idő alatt a terméket végül kiszállította, úgy megtévesztés miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak van helye. 

Fontos, hogy abban az esetben, ha a felek a közöttük fennálló vitát nem tudják egymás között feloldani, a fogyasztóvédelmi hatóság az egyéni ügyek megoldásában ugyan nem járhat el, azonban a vásárlóknak lehetőségük van békéltető testületekhez fordulni. 2015 szeptemberétől ugyanis a vállalkozás köteles a békéltető testület ülésén a személyes megjelenést biztosítani olyan képviselője révén, aki a vállalkozás részéről jogosult az egyezség megkötésére. A törvénymódosítás fogyasztóvédelmi bírság kiszabását írja elő azon esetekre, ha a vállalkozás az előzőekben tárgyalt együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget. Előzőek hatására az egyezséggel lezárult fogyasztói jogviták száma kimagasló mértékben növekedett az előző évekhez képest. 

A magyar online vásárlóknak a fentieken túlmenően lehetőségük van arra, hogy a belföldi és határon átnyúló online vásárlásokból adódó vitáikat, az egységes uniós online vitarendezési platformnak (OVR-platform) köszönhetően, online módon rendezzék. Ez egy interaktív, felhasználóbarát weboldal, amely az Európai Unió összes hivatalos nyelvén, térítésmentesen rendelkezésre áll és az alábbi linken érhető el: http://ec.europa.eu/odr/. A fogyasztók tájékoztatása érdekében ezt a linket a webáruházak honlapján is el kell helyezni. 

A más európai uniós országban, Izlandon vagy Norvégiában honos webáruházakkal szemben felmerült panaszok megoldásában, az Európai Fogyasztói Központ tud érdemi és ingyenes segítséget nyújtani. 

A külföldi aukciós portálok (E-bay, AliExpress) saját vitamegoldási rendszereket is működtetnek, amelyek használatával a legtöbb probléma megoldást nyer.

Mi tekinthető biztonságos fizetési módnak?

• A fizetési módok tekintetében általában számos lehetőség közül választhatnak a vásárlók (pl. utánvétes fizetés, előreutalás, online fizetési oldalak használata). A vételár megfizetésének hazánkban jelenleg leggyakoribb és a fogyasztóra nézve legbiztonságosabb módja az utánvétel, hiszen ilyenkor csak a termék átvételekor kell megfizetnünk a termék vételárát és a kiszállítás költségét. A belföldi online boltok kereskedelmi gyakorlatában még nem gyakori, hogy a vételár előzetes megfizetéséhez kötik a termék kiszállítását, hiszen a legtöbb webáruház biztosítja az utánvétellel történő fizetés lehetőségét. 
• A vételár előzetes megfizetését a kereskedők határon átnyúló vásárlás, nagy értékű termékek, külföldről beszerzendő áruk vagy egyedi tervezésű és gyártású termékek esetében szokták jellemzően kikötni. Ilyenkor a vevőnek mérlegelni kell, hogy vállalja-e a vételár előzetes megfizetését bízva abban, hogy a kereskedő a szerződést teljesíteni fogja. Azonban a fogyasztónak minden esetben alaposan meg kell fontolni a vételár előzetes átutalását, ha egy általa még nem ismert vállalkozással kíván szerződést kötni. Az előre fizetés jellemzően banki átutalás, bankkártyás fizetés vagy egyéb elektronikus módon történhet.
• A bankok és a bankkártya-társaságok (VISA, Mastercard, AMEX,) közötti megállapodás alapján, a bankkártyahasználatba vetett bizalom erősítése érdekében biztosított az ún. szerződéses chargeback (visszaterhelés) lehetősége. Ezt akkor kérheti a fogyasztó a bankjánál, ha például bankkártyával fizet, azonban a vásárolt terméket vagy szolgáltatást mégsem kapja meg vagy időközben fizetésképtelenné vált az eladó. Tehát ez a védelem a bankkártya-használatra tekintettel illeti meg szerződés (azaz nem jogszabályi rendelkezés) alapján a vásárlót, függetlenül az eladó székhelyére. A fogyasztó kérelmét a számlavezető bankja bírálja el, bevonva az eladó számlavezető bankját, és egy 3-6 hónapos határidőn belül jellemzően döntés születik a visszatérítésről vagy annak elutasításáról. Emellett a bankkártyával való visszaélés esetén, amennyiben a bankkártya használója gondosan járt el, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapján is védelem, az ún. jogszabályon alapuló chargeback illeti meg őt.
• Sok bank ad lehetőséget arra, hogy a bankszámlához egy alszámlát nyisson a fogyasztó, amelyet jellemzően az internetes vásárlásokra használnak. Az alszámlához jellemzően egy virtuális bankkártya is jár. Ez azért tekinthető biztonságos fizetési módnak, mert a főszámlához tartozó bankkártya használatával szemben ilyenkor az esetlegesen csalárd, csaló tevékenységet végző eladó (a fizetés kedvezményezettje) nem férhet hozzá a főszámlánk adataihoz (hanem csak az alszámlához) és az azon rendelkezésre álló pénzösszeghez. Tehát ebben az esetben a fogyasztó dönti el, hogy mennyi pénzt tart az alszámlán, és arra csak az online vásárláshoz szükséges összeget utalja át. A biztonságos fizetési módokról az Magyar Nemzeti Bank tud további részletes tájékoztatást adni. 

Kiszállítással kapcsolatos tudnivalók 

• A megrendelés előtt célszerű áttekinteni a webáruház szállítási feltételeit is. Ebből látható, hogy milyen feltételekkel (pl. díjmentes szállítás bizonyos értékhatár felett) és milyen idővel vállalják a megrendelt termék kiszállítását. Számos webáruház kínál „extra” szállítási módot (pl. meghatározott idősávban való kézbesítés), amelynek díja a „normál” szállításhoz képest magasabb. Egyes webáruházak a kiszállítási mód tekintetében többféle választási lehetőséget biztosítanak a vevők részére, feltüntetve a szolgáltatót (posta, nemzetközileg ismert futárcég) a várható kiszállítási időt és a szállítási díjat. Ez utóbbi tényező tekintetében megjegyzendő, hogy a nemzetközileg ismert futárcégek díjai magasak, meghaladhatják a megrendelt termék árát is. Ha a futárcég biztosítja a termék nyomon követésének a lehetőségét, akkor képet kaphatunk a küldemény aktuális helyzetéről.  
• A vásárlás kapcsán indokolt a szállítási feltételek, fizetési módok gondos kiválasztása. A szállítási feltételek, díjak esetében kiemelést érdemel, hogy főleg alacsonyabb árú termékek esetén a szállítás díj magas is lehet. A kiszállítással összefüggő problémák megelőzése érdekében javasoljuk a webáruházak részére, hogy honlapjukon, reklámjakban húzzanak egy vonalat, jelöljenek meg egy olyan időpontot, amelyet megelőző rendelés esetén az ajándék még az ünnepek előtt kiszállítható.
• A webáruházak által vállalt szállítási idők tekintetében általában minél távolabbi székhelyű online kereskedőtől rendelünk, annál hosszabb a szállítási idő. A távol-keleti webáruházakban, illetve nemzetközi online piactereken szállítás tekintetében az alábbi lehetőségekkel találkozhatunk. Amennyiben a kereskedő ingyenes kiszállítást vállal, ezt angolul a „free shipping” jelenti, akkor a vevőnek általában nincs választási lehetősége a szállítási mód tekintetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a küldemény a normál postai forgalomban érkezik meg a kézbesítési címre. Ez esetben a Magyarországra szállítás ideje 20-30 napot, illetve a decemberi csúcsidőszakban akár az 1 hónapot is meghaladhatja. A várható kiszállítási időt angolul az „estimated delivery time” jelöli.
• Külföldi oldalak tekintetében külön kell választani az Európai Unióban és azon kívüli, harmadik (pl. svájci, tengerentúli, távol-keleti) országokban működő webáruházakat. Utóbbi esetén nem számolhatunk az Európai Unióban működő e-kereskedőkre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírásokkal.  Ezekből az országokból való rendelés esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a webáruházak által vállalt szállítási idők tekintetében általában minél távolabbi székhelyű online kereskedőtől rendelünk, annál hosszabb a szállítási idő. 
• Amint arra már utalás történt, valamennyi külföldi webáruházból történő vásárlás esetén a vételár mellett azt is célszerű figyelembe venni, hogy a termék mellett utólagos terméktámogatásra (pl. szerviz, alkatrész) is szükség lehet. Az igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben a hazaihoz képest hosszadalmasabb és nehézkesebb lehet.
• A más európai uniós országban, Izlandon vagy Norvégiában honos webáruházakkal szemben felmerült panaszok megoldásában az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belül működő Európai Fogyasztói Központ tud érdemi és ingyenes segítséget nyújtani.

Az online kereskedelemben rendelt csomag futár jelenlétében való megtekintése

Érdemes vásárlás előtt tájékozódni arról is, hogy biztosít-e olyan szolgáltatást a webáruház vagy a futárcég, ami lehetőséget ad arra, hogy a vásárló a csomag kézbesítésekor kinyithassa a csomagot, megnézhesse a terméket és ezáltal meggyőződhessen annak épségéről. E körben különbséget kell tenni a „csomagot sérülésmentesen átvettem” és a „csomag tartalmát/terméket sérülésmentesen átvettem” formulák között, ugyanis az előbbi lehetőség magának a csomagolásnak a külső sérülésmentességére vonatkozik, míg a másik opció ténylegesen arra utal, hogy a csomagban lévő termék sérülésmentes-e. Mindez az esetleges későbbi igényérvényesítés miatt bír döntő jelentőséggel. 

Bár ez adott esetben többletköltséggel járhat, a webáruház kiválasztásával dönthetünk arról, hogy ilyen szolgáltatást kívánunk-e igénybe venni, mert a termék megtekintésére csak akkor van lehetőségünk, ha a webáruház erről a lehetőségről a futárcéggel megállapodott.

Az elállási jog kapcsán felmerülő kérdések

 

• Tekintettel arra, hogy az e-kereskedelemben a terméket a vásárlás előtt nincs lehetőségünk ténylegesen megvizsgálni, illetve megtekinteni, a vásárlástól történő indokolás nélküli elállási jog illet meg minket. Erre a termék megrendelése és a kiszállítás közötti időtartamban is lehetőségünk van. Emellett a termék átvételétől számított 14 napunk van arra, hogy meggondoljuk magunkat, azaz éljünk az elállási joggal. Az elállási jog tehát alkalmas annak a problémának a kezelésére is, hogy ha nem az termék érkezett meg, amit megrendeltünk, vagy ha a rendeléskor vállalt szállítási határidő nem teljesült. 
• Az elállási jog a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő elállási nyilatkozatminta kitöltésével vagy erről szóló egyértelmű nyilatkozattal gyakorolható. A nyilatkozatmintát a kereskedőnek biztosítania kell a már említett előzetes tájékoztatás keretében. A kereskedő honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, az ún. ügyintézési felületen. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését. Tartós adathordozónak számít a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél is. 
• Ha a fogyasztó eláll online kereskedővel kötött szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza. A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja. 
• Ha a fogyasztó eláll az e-kereskedelemben kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Elállás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletköltség nem terhelheti. Fontos megjegyezni, ha a fogyasztó a normál kiszállítástól eltérő „extra” szállítási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.
• Jó tudni, hogy az elállási jog nem korlátlan, vagyis egyes termékkörökre nem vonatkozik, pl. élelmiszerek, kibontott csomagolású CD/DVD/szoftver, letöltött programok, a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékek, kibontott csomagolású higiéniai termékek. Továbbá online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog. Erről a vásárlót előzetesen tájékoztatni kell. 
• Emellett a vásárlóknak tudniuk kell, hogy az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti (tehát nem a kipróbálás miatti) értékcsökkenést meg kell téríteniük az eladó részére.

Az elállási joggal kapcsolatos leggyakoribb problémák a webáruházaknál:

• csak a 45/2014. Korm. rendelet számára utal a feltételek ismertetése nélkül;
• az elállás feltételeinél a Korm. rendelet teljes jogszabályszövegét beidézi; 
• az elállási jogot úgy tünteti fel mintha az az eladó sajátossága, különleges kedvezménye lenne,
• az elállás feltételeire csak egy link (hivatkozás) utal;
• az elállást a csomagolás felbontása vagy a termék használatba vétele kizárja;
• az elálláskor a termék csak az eredeti csomagolásban küldhető vissza;   
• az elálláskor a termék csak az eredeti számlával/nyugtával együtt küldhető vissza;   
• elállás kizárólag egy előre meghatározott formanyomtatványon gyakorolható;
• az elálláskor a visszatérítendő összegből bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj jogcímén levon;
• az elálláskor a vételár mellett a szállítási költséget nem fizeti vissza;   
• nem tesz különbséget az értékesített termékek között az elállási jog megléte és hiánya vonatkozásában;
• a kivételszabályokat a kivételszabály alá nem tartozó termékre is kiterjeszti;
• a termék személyesen, üzletben történő átvétele esetén az elállási jog nem gyakorolható; 
• a korábban hatályos 17/1999. Korm. rendeletre és az abban szereplő 8 munkanapos elállási jogra való utalás.

 

 

Az elektronikus kereskedelmet folytató vállalkozások tájékoztatási kötelezettségei

A jogszabályi rendelkezések értelmében az elektronikus kereskedelmet folytató vállalkozásoknak szerződéskötést megelőzően részletes tájékoztatási kötelezettségük van. Az előzetetes tájékoztatási kötelezettség betartását a fogyasztóvédelmi hatóság és az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működő Internet Laboratórium rendszeresen ellenőrzi. 

Az előzetes tájékoztatást

• elektronikusan, tehát a webáruház honlapján, 
• folyamatosan és közvetlenül, azaz a honlap bármely időpontban történő meglátogatásakor elérhető módon, előzetes regisztráció és más honlapra utaló linkek (úgynevezett külső hivatkozások) használata nélkül, valamint
• egyértelműen, közérthetően és könnyen hozzáférhető (azaz átlátható) módon, vagyis a fogyasztó honlapon történő eligazodását elősegítő módon, megfelelő tagoltsággal és részletességgel kell teljesíteni.

Nem tekinthető egyértelműnek a tájékoztatás, ha az információk egy olyan menüpontban hozzáférhetőek, amelynek elnevezéséből nem derül ki, hogy a fogyasztó ott ténylegesen milyen adatokat talál meg.

Nem közérthető a tájékoztatás, ha a szolgáltató a jogszabály teljes szövegét szó szerint beidézi. Azonban ha a szolgáltató az adatszolgáltatás körében a releváns információkat közli a jogszabályszöveg vonatkozó részeit beidézve, a tájékoztatás közérthetőnek minősül.

Nem könnyen hozzáférhető a tájékoztatás, ha az információk a honlapon olyan linkekben vannak elrejtve, hogy azok csak többszöri (3-4) kattintás után hozzáférhetőek.

Vásárlást megelőzően az alábbiakról kell tájékoztatni a fogyasztót: 

1. a szolgáltató személyéről,
2. az elektronikus szerződés megkötéséről,
3. a szerződés tartalmáról és teljesítéséről,
4. az egyes termékek tekintetében kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról,
5. a panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusokról,
6. az elállási jogról,
7. egyéb információk 

Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy az egyes pontokon belül milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelniük a webáruházaknak és az egyéb online értékesítési felületeknek (pl. applikációknak).

1. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató személyére vonatkozóan

Minden távértékesítési szerződés megkötése előtt a vállalkozásnak a saját jogalanyiságára vonatkozó adatokról kell tájékoztatni vásárlókat, hiszen a szerződéskötés során a fogyasztó nem kerül közvetlenül kapcsolatba a kereskedővel, nem tud meggyőződni annak tényleges létezéséről. A fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy – amennyiben szerződéskötésre határozza el magát – mely kereskedővel fog kapcsolatban állni.

Ezek a honlapon közzétett adatok megkönnyítik a fogyasztók számára a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételt és a fogyasztó esetleges jogérvényesítését.

A vállalkozásnak így az alábbi adatokról szükséges vásárlást megelőzően tájékoztatni a fogyasztókat:

• a vállalkozás nevéről (e körben a teljes vagy rövidített cégnév, egyéni vállalkozói megnevezés megjelölése szükséges, önmagában a webáruház fantázianevének feltüntetése nem fogadható el),
• a vállalkozás székhelyéről, a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről,
• a vállalkozás e-mail címéről és egyéb elérhetőségéről (például telefonszám vagy a honlapon keresztül kitölthető elektronikus bejelentőlap, formanyomtatvány)
• a vállalkozás telefonszámáról, telefaxszámáról (amennyiben rendelkezik vele),
• a vállalkozást regisztráló hatóságról és regisztrációs számáról (gazdálkodó szervezet esetében a cégjegyzéket vezető törvényszék cégbíróságának megnevezése és a cégjegyzék száma, egyéni vállalkozó esetén a körzetközponti jegyző, okmányiroda megnevezése és az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma),
• a vállalkozás adószámáról,
• a tárhelyszolgáltató adatairól (székhelye, telephelye, e-mail címe),

 

2. Előzetes tájékoztatási kötelezettség az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan

Az általános szerződési feltételekről szóló előzetes tájékoztatás

A vállalkozás köteles az a honlapján a szerződések megkötésére és teljesítésére vonatkozó, a vállalkozás által előre meghatározott általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: ÁSZF) megjeleníteni és annak tárolását a fogyasztó számára biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztó számára is bizonyítható módon rendelkezésre álljon a szerződéskötés után az adott jogügyletre vonatkozó tájékoztatás.

Az ÁSZF tárolhatósága biztosított, ha a fogyasztó

• a honlap tartalmát teljes egészében lementheti számítógépére (mentés lehetősége biztosított), illetve
• a honlap teljes tartalmát kinyomtathatja (kinyomtatás lehetősége biztosított), vagy
• az ÁSZF-et egy külön fájlformátumban (pl. „pdf” vagy „doc”) letöltheti számítógépére (letöltés lehetősége biztosított).

Az ÁSZF tárolhatósága nem biztosított, ha a tájékoztatást

• egy görgetősávos ablak vagy
• egy előreugró panel tartalmazza,

amennyiben a mentés lehetősége nem biztosított, továbbá  a honlap tartalmának megfelelő módon történő kinyomtatása sem kivitelezhető, mert a konkrét esetben a böngészőprogram nyomtatási képe nem tudja technikailag megfelelően kezelni az ablakot. 

A szerződéskötés technikai feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

Tekintettel arra, hogy a webshopok a legtöbbször speciális elektronikus formanyomtatványokat, az online térben járatlan fogyasztó számára idegen technikai megoldásokat alkalmaznak, a vállalkozásnak a megrendelés elküldését megelőzően, egyértelmű módon kell a fogyasztót tájékoztatnia az elektronikus szerződéskötéshez kapcsolódó alapvető tudnivalókról. Ez a tájékoztatás annak ellenére sem mellőzhető, hogy a fogyasztók többsége egyre magabiztosabban kezeli az internetet, és az online vásárlók száma is napról-napra növekszik.

Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről szóló tájékoztatás

A vásárlást megelőzően a vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztót a szerződéskötés folyamatáról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az esetleges előzetes regisztrációról, a katalógusban való böngészésről, a termékek kiválasztásáról és kosárba helyezéséről, a kosár tartalmának frissítéséről és törléséről, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztásáról, a pénztárban való fizetésről, a megrendelés leadásáról, valamint a megrendelést követő visszaigazolásáról szóló információkat is.

A szerződés alakiságára, iktatására és utólagos hozzáférhetőségére vonatkozó előzetes tájékoztatás 

Szintén jogszabályi előírás, hogy a vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződés iktatásra kerül-e, továbbá a szerződés esetleges utólagos hozzáférhetőségéről is. 

Az adatbeviteli hibák kijavításáról szóló előzetes tájékoztatás  

A vásárlást megelőzően a vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztót az adatbeviteli hibák („félrekattintások”) kijavításának technikai eszközeiről.

A szerződés nyelvéről szóló előzetes tájékoztatás

A jogszabályi rendelkezések alapján vásárlást megelőzően a vállalkozásnak tájékoztatni kell a fogyasztókat a szerződéskötés lehetséges nyelveiről, abban az esetben is, ha a szerződés nyelve magyar. 

3. Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan

A szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól szóló előzetes tájékoztatás

A vállalkozásnak a webáruház honlapján tájékoztatnia kell a fogyasztókat az áruválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekhez kapcsolódóan a szerződés tárgyának lényeges jellegzetességeiről. A fogyasztó a kiválasztott terméket kizárólag a honlapon közzétett fényképen látja, így szükséges, hogy a szolgáltató egy megfelelő tartalmú, specifikus termékleírást is közzétegyen. Ennek tartalma az adott terméktől függ, ide tartozik minden, a kereskedelmi forgalomban lényegesnek tekintett, valamint az áru értékét meghatározó tulajdonság. 

Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás

Az elektronikus kereskedelemben érvényesülő árfeltüntetési szabályok megegyeznek az hagyományos (offline) kereskedelmi forgalomban alkalmazandó előírásokkal. A fogyasztót a webáruház honlapján tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az ellenszolgáltatásra, az ellenértékre vonatkozó árfeltüntetési szabályokat az online kereskedelemre vonatkozóan a vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről. Ezek mellett egységárköteles termékek esetében az egységárat is fel kell tüntetni. 

Jogsértő a szolgáltató árfeltüntetési gyakorlata például, ha

• a termékek nettó árát tünteti fel;
• a bruttó ár helyett nettó ár + áfa összeget tüntet fel;
• egységárköteles termékek esetében nem tünteti fel a termékek egységárát;
• a rendelési folyamat végén, a fogyasztó megrendelésének elküldése előtt nem szerepel egyértelműen a kosárba helyezett termékek vételára.

A járulékos költségekről, pl. csomagolási díjról szóló előzetes tájékoztatás  

A fogyasztónak a távértékesítési szerződés megkötése előtt teljes körű ismerettel kell rendelkeznie arról is, hogy az áru vagy szolgáltatás ellenértékén kívül milyen egyéb fizetési kötelezettség terheli majd a szerződés teljesítése során. A vállalkozásnak már a honlapon egyértelműen és átláthatóan kell a szállítási és esetlegesen a csomagolásért felszámított költségekre is kifejezetten utalnia, hogy a fogyasztó ezekkel a többlet anyagi terhekkel előre számolhasson. 

A fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

A járulékos költségekről szóló tájékoztatáshoz szorosan kapcsolódik a fizetés, szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről való tájékoztatás, amely szintén fontos a fogyasztók számára. Ebbe a körbe tartozik a lehetséges teljesítési (postai kiszállítás, futárcég, személyes átvétel a kereskedő üzletében) és fizetési módokról (utánvétel, átutalás, bankkártyás fizetés), továbbá a termék rendelkezésre állásáról, valamint a várható kiszállítási időről szóló tájékoztatás. Amennyiben a vállalkozás a termék rendelkezésre állásáról valótlan információt tesz közzé és később szállítja ki a terméket, mint amikorra azt előzetesen ígérte, a fogyasztóvédelmi hatóság megtévesztés miatt eljárást indít az eladóval szemben.  

4. Előzetes tájékoztatási kötelezettség a kellékszavatosság és termékszavatosságra, jótállásra vonatkozóan

A vállalkozásnak vásárlást megelőzően tájékoztatnia kell a fogyasztót a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről. 

A kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás fogalmakat pontosan és megfelelően kell használni, úgy hogy a fogalmak közötti különbség a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen. Ehhez felhasználható a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 3. melléklete („A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató”).

Kötelező jótállás esetén az egyes tartós fogyasztási cikkeknél (pl.: műszaki cikkek) a jótállási rendelet előírásait célszerű az írásbeli megerősítésben megfelelő módon összefoglalni. 

Jogszerű, ha a tájékoztatás tartalmazza

• a fogyasztót megillető garanciális jogokat,
• az 1 éves jótállási határidőt,
• a jótállási jegy szerepét, valamint
• utalást arra, hogy a kötelező jótállás megléte nem érinti a fogyasztó törvényből eredő egyéb (például szavatossági) jogait.

5. Előzetes tájékoztatási kötelezettség panaszkezelésre és vitarendezési mechanizmusra vonatkozóan

A jogszabályi előírások alapján vásárlást megelőzően a vállalkozásnak a panaszkezelés módjáról is kell tájékoztatni a fogyasztót.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségét, valamint az ehhez való hozzáférés módját. Fontos, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírja, hogy a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Szintén jogszabályi előírás, hogy az elektronikus kereskedelmet folytató vállalkozások honlapjain fel kell tüntetni az Európai Bizottság által létrehozott Online vitarendezési platform elérhetőségét (https://ec.europa.eu/consumers/odr/main/index.cfm?event=main.home2.show&lng=HU).

A vállalkozásnak a panaszkezelésre és vitarendezési mechanizmusra vonatkozóan az alábbi adatokról szükséges tájékoztatnia a fogyasztókat:

• a székhelyéről,
• a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
• a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint
• a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról,
• a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének  címéről,
• az online vitarendezési platform elérhetőségéről, valamint arról a lehetőségről, hogy az online vitarendezési platform felhasználható fogyasztói jogviták rendezéséhez.

6. Az elállási jogról szóló előzetes tájékoztatás

A vállalkozás a szerződés megkötését megelőzően, világosan és közérthető módon köteles a fogyasztót tájékoztatni az elállási vagy felmondási jogával kapcsolatosan, mely a fogyasztó oldalán fennálló információhiányt hivatott kompenzálni. Internetes vásárlás során ugyanis a fogyasztó a terméket illetően számottevően kevesebb információhoz jut – például amiatt, hogy a termék állagát, méreteit, esztétikai minőségét nem tudja megvizsgálni –, mint ha a szerződést személyesen, a vállalkozás üzletében kötné meg. 

A felmondási jog a fogyasztót (a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén) kizárólag szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések vonatkozásában illeti meg. Szolgáltatás esetén a szerződés megkötésének napjától, míg termék adásvételére irányuló szerződés esetén a termék átvételének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatóak. 

Elállási jog termék vásárlása esetén illeti meg a fogyasztót, ezen jogával élve a fogyasztó a szerződést egyoldalúan, visszamenőleges hatállyal szüntetheti meg. 

A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja.

Amennyiben a vállalkozás az elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási vagy felmondási idő a jogszabályi előírások szerint 12 hónappal meghosszabbodik. Ha a vállalkozás a termék kézhezvételének vagy a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap lejártát követően, de 12 hónapon belül megadja a tájékoztatást, úgy az elállásra vagy felmondásra nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésétől számított 14 nap.

Elállás esetén nem csak a vételár, de a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségek (így a kiszállítás költségei) is visszajárnak a fogyasztó számára. A kiszállítás teljes költsége azonban nem minden esetben jár vissza a fogyasztónak, mivel ha a fogyasztó a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választ, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozás nem köteles visszatéríteni. Ez azt jelenti, hogy ha például a fogyasztó olyan „drágább” kiszállítást választ, amely a vállalkozás által vállalt „normál” szállításnál gyorsabb, vagy a napnak csak egy meghatározott időszakában történik, akkor elállás esetén a vállalkozás csak a „normál” szállítási díjnak megfelelő összeget köteles visszatéríteni a fogyasztó számára (extra szállítási költség tehát nem jár vissza). 

A vállalkozásnak az elállási és felmondási jogot érintő alapvető információkról kell tájékoztatást adnia. Ezek az információk az elállási és felmondási jog gyakorlásának feltételeit, módját, illetve következményeit érintik.

A vállalkozásnak a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog körében az alábbiakról kell tájékoztatnia:

• az elállási vagy felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen az annak gyakorlásával kapcsolatos szabályokról);
• a Korm. rendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozat-mintáról;
• arról, hogy az elállási vagy felmondási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését;
• arról, hogy ha szolgáltatás nyújtásra irányuló szerződés esetén a teljesítés – elállásra nyitva álló 14 napos határidőn belüli – megkezdését követően gyakorolja a fogyasztó a felmondási jogát, úgy az elszámolás során köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit;
• arról, ha a fogyasztót nem illeti meg az elállási vagy felmondási jog; illetve
• azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti elállási vagy felmondási szerinti jogát.

A vállalkozás a tájékoztatást a Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is teljesítheti.

A fogyasztó az elállási/felmondási jogát a Korm. rendelet 2. mellékletében található minta felhasználásával vagy az elállásra/felmondásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozata útján gyakorolhatja. Az elállási nyilatkozat érvényessége nem függ konkrét formai követelmények megtartásától (még írásbeliségtől sem), azonban a vállalkozásnak rendelkezésre kell bocsátania egy, a jogszabály által meghatározott tartalmú nyilatkozat-mintát, amely segíti a fogyasztót e jogának gyakorlásában. 

A vállalkozás továbbá internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára, hogy a jogszabályban biztosított elállási vagy felmondási jogát gyakorolja. Amennyiben a vállalkozás az elállás vagy felmondás gyakorlására ily módon lehetőséget biztosít, köteles tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolni a fogyasztó e nyilatkozatának megérkezését. 

Fontos, hogy a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállási vagy felmondási jogát a jogszabály előírásainak megfelelően gyakorolta.

Az elállási és felmondási jog hiányáról szóló előzetes tájékoztatás 

Az elállási és felmondási jog nem illeti meg minden esetben a fogyasztót. Az alábbi szolgáltatások és termékek esetében nincs elállási/felmondási jog.

• Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés 

  A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát.

• Olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható 

  E kivételszabály kizárólag az árutőzsdén forgalmazott termékekre (gabona, nemesfém, fűtőolaj, tüzelőolaj, motorolaj) vonatkozik.

• Olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak

  E kivételszabály körébe a fogyasztó személyéhez kötött, illetve a fogyasztó egyedi utasításai (az általa megadott jellemzők, szín, méret, alapanyag, díszítés stb.) alapján egyediesített módon vagy kifejezett kérésére előállított termékek tartoznak pl. egyedi szöveg vagy fénykép alapján készített ajándéktárgyak, pólók, bögre.

  Nem tartozik ezen kivételszabály alá, ha

- a fogyasztó például egy ruhanemű megrendelésénél a saját egyedi méretadatait adja meg;

- a fogyasztó egy előre gyártott bútor megvételénél meghatározott szín és méretbeli adatokat közöl;

- a fogyasztó kérése alapján állítják össze a számítógépet vagy notebookot (egyedi konfiguráció), hiszen a notebook előre gyártott alkatrészekből áll, és arányosan csekély költségráfordítással az alkatrészek állagának sérelme nélkül, működőképességük megőrzésével újból szétszedhető, később újra összerakható, és egy másik vevőnek értékesíthető.

• Romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék 

  A gyorsan romlandó termékek körébe tartoznak például a nem tartós élelmiszerek, a vágott virág és az élő növény.

• Olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza 

  Természeténél fogva (higiéniai vagy egészségügyi okokból) nem szolgáltatható vissza például a fogkefe, a kozmetikumok, az étrend-kiegészítők. Amennyiben a fogyasztó még nem kezdte meg ezen, a kivételszabály alá tartozó termékek használatát, elfogyasztását, tehát a terméket közvetlenül védő csomagolást még nem bontotta fel, elállási jogát az általános szabályok szerint gyakorolhatja.

• Olyan termék, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel

  Ilyen termék lehet például az üzemanyag.

• Olyan alkoholtartalmú ital, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor

  Ez a pont érvényes például a spekulatív célú szerződések megkötését követően hosszú idő elteltével szállított borokra, ahol az érték a piac ingadozásainak a függvénye.

• Olyan vállalkozási szerződés, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából

• Lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta

  Hang- és képfelvételek (CD, DVD), valamint a számítógépes szoftverek kapcsán a fogyasztó akkor nem gyakorolhatja elállási jogát, ha a csomagolást már felbontotta (felbontatlan csomagolás esetén természetesen az átvételtől számított 14 napon belül gyakorolható az elállási jog).

• Hírlap, folyóirat és időszaki lap 

  Az előfizetéses szerződések tekintetében ugyanakkor az általános szabályok szerint gyakorolható a – jövőre nézve hatályos – felmondási jog.

• Nyilvános árverésen megkötött szerződések

• Lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés

• A nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási/felmondási jogát pl.  az internetes felületről megvásárolható (letölthető) játék, zene, háttérkép, stb.

7. Egyéb információk

A jogszabályi előírásoknak megfelelően szerződéskötés előtt a vállalkozásnak - az előzőekben kifejtetteken túl - az alábbiakról kell tájékoztatnia a fogyasztót: 

• az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról;
• határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;
• a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;
• a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;
• a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;
• a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről (amennyiben a vállalkozás digitális adattartalmat árul);
• a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően (amennyiben a vállalkozás digitális adattartalmat árul);
• magatartási kódexre vonatkozó tájékoztatás. A valamilyen magatartási kódexhez csatlakozott szolgáltatók kötelesek honlapjukon külön erre a körülményre is utalni. Amennyiben a szolgáltató önkéntesen alávetette magát egy ilyen szabályzat rendelkezéseinek, és adott esetben a jogszabályi kötelezettségek mellett a fogyasztókkal szemben többletvállalásokat is teljesít, a honlapon közzé kell tenni az erre vonatkozó adatokat.

Forrás: https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/elektronikus_kereskedelem_tartalom_2